Hunyad megye – Vajdahunyad
A „legmesésebb magyar várként” emlegetett Vajdahunyadi vár az egyik legismertebb erdélyi erődítmény. A 15. században épült, és Hunyadi János, a törökverő hadvezér rezidenciája volt. Gótikus tornyai, díszes erkélyei és festői hídja miatt gyakran hasonlítják a francia kastélyokhoz. A várban interaktív kiállítások, fegyverterem, kínzókamra és lenyűgöző kilátás várja a látogatókat.
A várat Hunyadi János építtette, aki a magyar történelem egyik legjelentősebb hadvezére. A Hunyadi család székhelyeként és később Mátyás király gyermekkori lakóhelyeként is fontos szerepet töltött be a magyar nemzeti emlékezetben.
A vár 1409-ben került a Hunyadi családhoz, majd később Hunyadi János fő rezidenciájává vált.
A térség a Magyar Királyság része volt 1000-től 1526-ig, majd az Erdélyi Fejedelemség alá került, amely magyar vezetésű maradt.
1690 után Habsburg uralom alatt, de 1867-ig magyar közigazgatás alatt állt, 1920-ig a magyar korona része volt.
🕓 Magyar fennhatóság ideje: kb. 1000 – 1920
A Déva vára egy vulkanikus hegy tetején trónol, és már messziről uralja a környéket. A vár története a 13. századig nyúlik vissza, és több magyar nemesi család birtokában is állt. A néphagyomány szerint itt játszódik a híres ballada, a Kőmíves Kelemen. A várat felvonóval is meg lehet közelíteni, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Maros völgyére.
A vár a középkori Magyar Királyság egyik fontos végvára volt. A kuruc háborúk idején is szerepet kapott, és a magyar néphagyományban mély nyomot hagyott a hozzá fűződő legenda.
A vár első írásos említése 1269-ből való.
Fontos magyar végvár volt a középkorban, majd a Rákóczi-szabadságharc idején is stratégiai szerepet játszott.
Erdély részeként szintén magyar kézen maradt 1920-ig, a Habsburgok alatt is a magyar korona része.
🕓 Magyar fennhatóság ideje: kb. 1200 – 1920
A Kőhalmi vár a középkorban fontos határvárként szolgált a magyar királyság és a keleti betörések között. A dombtetőn fekvő vár látványos, csigavonalban futó falai és bástyái ma is őrzik a régi védelmi rendszer formáját. A felújított erődítmény jól bemutatja, hogyan éltek a vár védői, és milyen szerepet játszott a magyar–szász–székely együttélés történetében.
Bár a város szász lakosságú volt, a vár stratégiai fontosságát a magyar királyi hatalom is felismerte, és sokáig magyar végvári vitézek állomásoztak benne. Több magyar nemes is birtokolta évszázadok során.
Már a 14. századtól ismert, mint határvár.
A környék szász település volt, de a Magyar Királyság alá tartozott 1000-től, majd az Erdélyi Fejedelemséghez, később a Habsburg uralom alá, magyar közigazgatással.
A vár elvesztette katonai jelentőségét a 18. században, de 1920-ig Magyarországhoz tartozott.
🕓 Magyar fennhatóság ideje: kb. 1000 – 1920
A 15. században épült Székelytámadt vár a nevét egy legendás ostromról kapta, amikor a székelyek visszafoglalták a megerősített épületet. Ma már csak a várfalak és bástyák állnak, de ezek a maradványok is elég erőteljesen idézik meg a székely önrendelkezés és katonai erő szimbólumát. A vár gyakran ad otthont szabadtéri előadásoknak, történelmi fesztiváloknak és kulturális eseményeknek.
A vár szorosan kapcsolódik a székely önkormányzatiság és hadszervezet múltjához, amely mindig is a magyar politikai rendszer különálló, mégis integráns része volt. Székelyudvarhely pedig a magyar oktatás és kultúra egyik székelyföldi központja lett.
A vár a 15. században épült, szorosan a székely székek közigazgatásához tartozott.
A Székelyföld teljes területe a Magyar Királyság része volt a kezdetektől, majd az Erdélyi Fejedelemség része maradt, és mindig erős magyar jelenléttel bírt.
A székelyek autonómiája is a magyar jogrendszer részeként működött 1920-ig.
🕓 Magyar fennhatóság ideje: kb. 1400 – 1920
A Fogarasi vár Erdély egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt várkastélya. A várban többszintes kiállítás mutatja be Erdély történetét, magyar és székely kéziratokat, korabeli fegyvereket és használati tárgyakat is. A várárokban ma is víz csillog, a belső udvaron pedig kulturális rendezvények zajlanak.
A vár a 17. században több erdélyi magyar fejedelem – például Bethlen Gábor és Apafi Mihály – rezidenciája volt. A környék sokáig magyar közigazgatás alatt állt, és jelentős magyar népesség élt itt.
A vár már a 14. századtól szerepel a magyar királyi birtokok között.
A Magyar Királysághoz tartozott 1526-ig, majd az Erdélyi Fejedelemség része lett, ahol több fejedelem is innen uralkodott.
Később Habsburg-adminisztráció alatt is a magyar közigazgatás része volt 1920-ig.
🕓 Magyar fennhatóság ideje: kb. 1300 – 1920