Már a 84-es úton haladva, kilométerekkel Sümeg előtt megpillantottam a horizonton egy fehérlő sziklát, rajta azzal a büszke erődítménnyel. Tudtam, hogy ez a nap nem a pihenésről, hanem a felfedezésről fog szólni. Egy igazi „időutazós” túrára készültem a Bakony és a Balaton-felvidék határán.
A túrámat a vár lábánál fekvő parkolóban kezdtem. Ahogy felnéztem a meredek mészkőszirtre, rögtön éreztem, hogy a vádlim nem fogja megúszni a napot. A várba vezető út meredek és macskaköves, így az aszfaltos szakasz ellenére is örültem, hogy a stabil túrabakancsomat húztam fel.
Ahogy lépdeltem felfelé, többször is megálltam – nemcsak azért, hogy kifújjam magam, hanem mert a kilátás méterről méterre vált egyre lenyűgözőbbé. Alattam Sümeg barokk háztetői zsugorodtak össze, a távolban pedig felselettek a Tapolcai-medence tanúhegyei.
A külső várkapun belépve azonnal beszippantott a középkori hangulat. Nem egy romos, elhanyagolt falat találtam, hanem egy élettel teli erődítményt.
A kedvenc részem a gyilokjáró volt. Végiggyalogoltam a várfal tetején, ahol a szél kicsit belekapott a hajamba, és közben azon gondolkodtam, mit érezhettek itt a várvédők a török ostromok idején. Innen látszik igazán, milyen stratégiai pont volt ez: az egész vidéket uralja a vár.
Benéztem a kovácsműhelybe, ahol a tűz pattogása és a fém csengése visszarepített a múltba, és végigjártam a belső udvar kiállításait is. A konyhában szinte érezni lehetett a füstös ételek illatát, a börtöncellák hűvöse pedig még a nyári melegben is megborzongatott.
Miután alaposan bejártam minden zugot a tornyoktól a pincéig, lefelé menet még tettem egy kitérőt a vár alatti füves lejtőkön. Leültem egy sziklára, és csak néztem a falakat. Van abban valami megnyugtató, ahogy ezek a kövek több száz éve dacolnak az idővel.
Időzítés: Én délelőtt érkeztem, ami jó döntés volt, mert így még a nagy hőség előtt felértem. Ha teheted, próbáld a látogatást egy lovagi torna időpontjához igazítani!
Felszerelés: A macskaköves út csúszhat, főleg ha esik, úgyhogy a sima talpú utcai cipőt felejtsd el.
Extra élmény: Ha marad időd, sétálj el a közeli Fehér-kövekhez is. Onnan készült a legjobb fotóm a várról, ahogy magányosan trónol a dombtetőn.
Sümeg vára nem csak egy pont a térképen, hanem egy élmény, amit minden bakancsos túrázónak legalább egyszer át kell élnie. Én biztosan visszatérek még!