A Tordai-hasadék egy lenyűgöző, két kilométer hosszú kanyon, amelyet a Hesdát-patak vájt ki a mészkősziklákba. A sziklafalak több mint 200 méter magasra nyúlnak, és rengeteg barlangot, sziklaképződményt rejtenek. A hasadék mentén több jól kiépített túraútvonal is található, a kalandvágyóbbak pedig a függőhidakon is átkelhetnek. A terület különleges növény- és állatvilága miatt természetvédelmi területnek számít. Kora tavasszal és nyáron a sziklafalak között sétálva csodás vadvirágokban is gyönyörködhetünk.
A Békás-szoros Erdély egyik legismertebb szurdokvölgye, amelyet a Békás-patak vájt ki az évezredek során. A szoros keskeny, meredek sziklafalai között kanyargó út látványa egyszerre lenyűgöző és lélegzetelállító. A sziklafalak helyenként 300 méter magasra törnek fel az égbe, elvarázsolva a látogatókat. A Poklok kapuja és a Poklok tornya nevű sziklaformációk különösen híresek. A szoros népszerű célpont túrázók, sziklamászók és fotósok körében egyaránt.
A Békás-szoros közvetlen közelében található a festői Gyilkos-tó, amely földcsuszamlás következtében keletkezett az 1800-as években. A tó különlegessége, hogy a vízből ma is kiállnak az egykori fenyőerdő fatörzsei, hátborzongató, misztikus hangulatot kölcsönözve a helynek. A környező hegyek tükröződnek a tó felszínén, így különösen fotogén helyszín. A tavat körbesétálni rövid, könnyű túrát jelent, ideális családoknak is. Csónakázási lehetőség is van, így még közelebbről is megcsodálhatjuk a különleges vízi világot.
A Szent Anna-tó Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tava, amely egy hatalmas kráterben alakult ki. A tó vizét kizárólag esővíz táplálja, ezért különösen tiszta, fürdésre is alkalmas a nyári hónapokban. A környék nyugodt, érintetlen természete igazi feltöltődést kínál a látogatóknak. A tó mellett található a Mohos-tőzegláp, egy ritka növényfajokban gazdag lápvidék, amely vezetett túrák keretében látogatható. A hely számos legendához is kötődik, így a látogatás során a természet mellett a helyi mondavilágba is bepillanthatunk.
A Madarasi Hargita Erdély egyik legkedveltebb hegyvidéki kirándulóhelye, 1800 méter fölé magasodó csúcsával. A Hargita-hegység legmagasabb részét gyakran nevezik a „székelyek szent hegyének”, mivel a csúcson évszázadok óta kopjafák, keresztfák és zászlók állnak a tisztelet jeleként. A hegytetőről lélegzetelállító panoráma tárul elénk: tiszta időben akár a Fogarasi-havasokig is ellátni. Télen síparadicsom, nyáron pedig túrázók, természetjárók paradicsoma. A hely különleges szellemisége miatt spirituális élményt is nyújt azoknak, akik megmásszák.
A Madarasi Hargita a székelység szent hegyének számít, amelyhez számos történelmi és szimbolikus jelentés kapcsolódik. A csúcsra évszázadok óta kereszteket, kopjafákat és zászlókat helyeznek el, ezzel is kifejezve a székelyek identitását és szabadságvágyát. A hegy a székelység határvédő szerepének jelképévé vált, hiszen a középkorban a Hargita környékén élők védték Erdély keleti kapuját. A 20. század folyamán is többször gyülekezőhely volt, főleg olyan időkben, amikor a közösségi összetartozás hangsúlyozása fontosabbá vált. Ma a Madarasi Hargita nemcsak természeti szépsége miatt fontos, hanem szimbolikus helyszínként is, ahol a látogatók a történelmi múlt iránti tiszteletüket is kifejezhetik.